Éves fűtési energiaigényük 100-120 kWó/m2. Gyakorlati légtömörségük max. 2-6 1/ó. Bár magyar épületenergetikai előírások évről évre szigorodnak, a szomszédos országok, és főleg az energiahordozók árnövekedési ütemétől ezek több évtizednyire lemaradtak. Nem így az energiaszolgáltatók árai.

Ezek nem csak napok alatt követik, de gyakran meg is előzik világpiaci árakat. Ennek tudatában minden építtető meggyőződése szerinti módon „teljesíti túl” az előírásokat. Ezt a némileg „magasabb szintű” műszaki tartalmat jellemzően az építtető határozza meg. Ez rendszerint kimerül a falak anyagának, a külső falak szigetelési vastagságának, és a nyílászárók fajtájának, az üvegezés rétegszámának meghatározásában. Ezek az építtető titkos fegyverei, ezek hatásosságában reménykedik, ok nélkül.

 

Az átlagos új épületeket az energiaárak, a fenntartási költségek drasztikus növekedése, az évről évre szigorodódó Uniós- és a Magyar előírásoknak való megfelelésre való alkalmatlanságuk, gazdaságos átalakíthatatlanságuk értékteleníti el. Ezt fokozza a használók egyre magasabb komfort, egyre alacsonyabb költség iránti elvárásai. Aki ma átlagos új épületet épít, vásárol az figyelmen kívül hagyva az olaj-energiaválságot, újraismételve a múlt hibáit, az ablakon dobja ki pénzét. E problémák a tervező asztalon kellő felkészültséggel szinte költségmentesen orvosolhatók. Ezért javasolom mindazoknak, akik nem tudnak forrást szánni passzívház, vagy energiatakarékos építésére, legalább passzívház tervezésben járatos tervezővel terveztessenek. Így a tervezési hibákat elkerülve gyakorlatilag költségnövekedés nélkül olyan épületet építhetnek, amelyek később gazdaságosan passzívvá alakítható legyen.