A kiviteli tervek minél teljes körűbbek (építész,csomóponti, statikai, tetőszerkezet, gépészeti, világítási, burkolási, színezési, bútorozási, stb.) és minél pontosabbak és használhatóbbak, annál kevesebb tervezői döntést hárít át a megrendelő a kivitelezőre.

Ez sok hibának a forrása. Minél hiányosabb és silányabb az épület előkészítése, tervkészítés annál nagyobb, és összetettebb feladat hárul a megvalósítóra, a kivitelezőre. Az építészeti tervezés során mindvégig módosíthatók a még csak számítógépben létező épületszerkezetek. Erre szükség is van, hiszen a később napvilágot látó feladatok megoldáshoz gyakran kell változtatni a korábban tervezetteken. Ha ezekre viszont csak a kivitelezés során derül fény, már nem ilyen egyszerű a helyzet. A papíron való módosításhoz elég a radír, a számítógéphez az egér, a kivitelezés alatt viszont már bontókalapács szükséges.

 

A kivitelezők döntő többsége ráadásul nem is rendelkezik sem tervezői képesítéssel, sem jogosultsággal, sem gyakorlattal. Különösen összetett, bonyolult épület esetén ró nagy, néha megoldhatatlan terheket túl későn a kivitelezőre, aminek kárát így, vagy úgy az építető láthatja.