Még a passzívházak kiváló nyílászárói esetén is az épület teljes hőveszteségének majdnem a fele a nyílászárókon keresztül vész el. Ennek ellenére a nyílászárókat kínáló forgalmazók többsége szűkszavúan pár „U” értékét megadva szeretné vásárlásra bírni az érdeklődőket.

 

Mutatja a piac kiforratlanságát, hogy még a kimondottan „passzívház nyílászáróként” hirdetett termékek döntő többségénél sem képesek a gyártók a passzívházak energetikai számításhoz feltétlen szükséges tucatnyi gyári alapadat szolgáltatására. De még ezekből az adatokból sem lehetséges megállapítani melyik nyílászáró alkalmazása a gazdaságosabb. Ez csak az adott épületre készített PHPP számításba bevitt adatok elemzése után lehetséges. Gyakran olyan apróságnak tűnő különbségek bizonyulnak perdöntőnek, mint a gyárthatósági méretei, az egyes profilok szélessége, azok egymáshoz sorolási lehetőségei, a különféle üvegek rendelhető peremkötési módjai.

 

A nyílászárók tájolása, méretezése, a téli és a nyári napnyereségének kiszámítása, az árnyékolók megtervezése, az üvegezés, a töltőgázok, a bevonatok, a környezettől függő  várható porosodásuk, az élkötések, a hőhídmentes beépítés, a tokosztások átlagos épületeknél egyáltalán nem is képezik tárgyát még a kiviteli  tervezésnek sem.